Itt szuszog mellettem az ágyban,az orra éppen csak kilátszik a sok takaró alól. Én is így szeretek aludni. Mondjuk ma reggel csak hatkor került át hozzánk. Óránként ébredt, nyöszörgött, de lapítottam, hogy a csendben hátha visszaalszik és vissza is aludt. Azért a taktika nem minden éjjel jön be. Kedden például háromkor enni kért, felsírta az apját is, aki meg ötkor kelt, szóval nem sokat aludt. Próbáltam áthozni magunkhoz, de keresztbe fordult, rugdosta az oldalunkat, nem lehetett mellette aludni. Aztán négy előtt visszavittem az ágyába, ott jó volt neki. Kiszámíthatatlan.
Próbálom az anyámhoz szoktatni. Az anyósommal nagyon jól elvan, az anyámnál viszont sír, ha ott vagyok. Ha nem, akkor állítólag sokkal nyugodtabb, szóval nekem szól a műsor. Nem tudom, mi történt régebben, miért nem bízik benne. Pedig már tényleg csak vele foglalkozik, nem felmos, amikor itt van nálunk. Ez persze nekem jó, mert segít, de nem szeretem, ha más takarít nálunk. Olyan, mintha azt üzenné, én nem tudom megcsinálni. Pedig minden nap felmosok, főleg a konyhát, ha egyedül eszik. Mostanában próbálkozik, szívesen fogja a kanalat és lapátolja be az ételt. Kanalazni persze nem tud még.
Az egyik portálon vezetek egy naplót Regiről és ott megkaptam, hogy mindig túl sokat várok el tőle, olyan dolgokat, amikre nem érett. Komolyan mondom, nem tudom, hogy így van-e. Én nem érzem úgy, hogy bármit is erőltetnék, inkább a szüleim hajtják, mint a tatár. Az anyósom meg kicsi babának akarja látni, egész nap cipelné, le nem teszi, nem hagyja mozogni, játszani. Múltkor már elég sokszor szóltunk is emiatt. Egyrészt Regi már nehéz, lassan 9,5 kiló, másrészt 11 hónapos elmúlt, azaz szívesebben menne felfedezni a világot. Közben persze vissza-visszatér, hogy megvagyunk-e, este meg kifejezetten bújós. Néha puszit is kapok tőle, de nem tudom, ez mennyire tudatos. Az biztos, hogy ha fáradt, akkor harap, de akkorákat.... Az apja elbújhat mellette. Meg tud pacsit is adni. Imádom!
Múltkor azért haragudtam a szüleimre, mert sokszor kértem, hogy ne járassák a gyereket, erre mikor vasárnap ott hagytam, persze hogy járatták. Furcsa is volt, hogy amikor hazajött a gyerek, nyújtotta a kezét, hogy fogjam és menjünk. A gyógytornász látná, sikítana. Mellesleg pár héten belül elindul magától is. Ha meg nem, nem baj.
Voltunk múltkor Varázséneken, nagyon bejött neki, így megyünk legközelebb is. Ki fogjuk próbálni a játszóházakat is, mert kifejezetten igényli a gyerekek társaságát. Persze nem játszik még velük, de figyeli őket.
Holnap elutazunk pár napra Lillafüredre az anyósom 60. születésnapi ajándékaként. Kicsit szívom a fogamat, mert sokba kerül és most, hogy van alkalmunk visszafizetni a hitelt, kell minden fillér. De szeretnénk összeszedni a pénzt, mert a svájci frankos kölcsön szerintem még jobban el fog szabadulni. Most a 110 ezer forintos törlesztőrészletből 80 ezer volt a kamat és a kezelési költség. Mellesleg többet fizettünk, mint a múlt hónapban, amikor erősebb volt a frank. Hogy is van ez? Inkább törlesztek a családnak, mint a banknak. Az mondjuk vicces, hogy 9 milliót vettünk fel 4 vagy 5 éve és 9,4-el tartozunk egy kalkulátor szerint a csökkentett, 180 forintos árfolyamon. Rossz belegondolni. Nagyon rendesek a szülők, hogy segítenek kimászni ebből a kölcsönből.
Megjött a falmatrica a konyhába. Éljen! Ugyanaz a pécsi srác csinálta, aki a gyerekszobait is. Szerencsére jó áron dolgozik, de azért ilyen kilengések nem lesznek mostanában. Megrendeltem a gyerek szülinapi ajándékát is. Ciki vagy nem, de használt játékot kap. Kár újat venni 12-15 ezerért. Amit a névnapjára kapott, az már nem is érdekli. Az anyósomtól bébitaxit kérünk neki, a szülőktől duplót kap. Szerencsére rengeteg legó van a padlásukon, lassan le lehet hozni azt is. Regi nem szokott semmit lenyelni, de mindent megnyálaz.
