Karácsony

2011.12.24. 12:18 - adopt

 Azt hiszem, ez most életem legszebb karácsonya. Idén volt először, hogy azt kértem, hogy legyen nekünk is, hármasban karácsonyunk. Így már tegnap feldíszítettük a fát, közösen, nálunk nem a Jézuska hozta, aztán átadtuk egymásnak az ajándékainkat. Igaz, azzal nem számoltunk, hogy Regi nem bírja kivárni a Mennyből az angyalt, azonnal lecsapott a zörgő tojásaira.

Ma pedig nincs semmi dolgunk. Így mindketten pihenünk, nyugodtan készülődünk a délutánra, estére. Délután szokás szerint R. édesanyjához megyünk, onnan meg a szüleimhez. Regi most éppen alszik, remélem, jó sokat, hogy bírja a sorozatot. Korábban viszont mindig az volt, hogy délelőtt díszítettem a fát, jól össze is zördültem R-rel, mert nem segít, holott ezt ígérte, aztán gyors ajándékozás és már rohantunk is R.-ékhez, aztán anyámékhoz, végül hazaestünk fáradtan. Örülök, hogy a sarkamra álltam és kitaláltam a közös karácsonyt, mert csak mi, hármasban vagyunk a legszűkebb család, az ünnep nekünk is ünnep. Így ma be is ültem egy kád vízbe. Regi meg hozta szokás szerint a kék csúszásgátlóját, hogy azt is be kell tenni, mert ha ő fürdik, akkor mindig bent van az is. A végén bevettem magam mellé a kádba. Meg is lepődött, hiszen sokkal magasabb volt a víz, mint amit megszokott, de aztán ráült a hasamra és olyan nagyot hancúroztunk. Nekem meg ez volt a legszebb ajándék.
Tegnap R. annyira időben végzett, hogy elmentünk ebédelni is. Mondjuk a második fogást már be kellett csomagoltatnunk, a kisasszony annyira fáradt volt, annyira menni akart aludni, hogy nem tudtuk ott megenni. Ennyit a romantikáról, de nem baj, ez most így alakult. Abból a szempontból jó is volt ez a főpróba, hogy megállapítottuk, január elején a keresztelő után nem tudunk étterembe menni, mert Regi nem fogja bírni, nem tud még nyugton ülni. Elég lesz neki az istentiszteletet végigülni, igaz, onnan én kimehetek vele, ha nagyon elszakad a cérna. Bezzeg a keresztfiam. Pár hete volt a keresztelője, végigaludta, arra sem riadt fel, amikor leöntötték szenteltvízzel. Most már két keresztgyerekem van, Luca négyéves, Bence egy. Lucával szemben van is némi lelkifurdalásom, mert alig látom, mivel Szegeden laknak, míg Bencével szinte minden héten együtt töltök fél napot. Persze ők gyulaiak, így sokkal egyszerűbb a helyzet. A két gyerek meg nagyjából egy idős, ez is egyszerűsíti a helyzetet.
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://adopt.blog.hu/api/trackback/id/tr913493189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása