adopt

Nem fattyú, hanem eldobott csöppnyi élet
2010. május 25. 20:43 Ihárosi Ibolya
Teol, Szekszárd – Budapest | Nemhogy az elmúlt 15 évben, de az évszázadok alatt sem sokat változott a társadalom szemlélete. Szégyen lányfejjel gyereket szülni. A babára még ma is mondják, hogy fattyú, tapasztalja Budavári Zita a Bölcső alapítója.
A Bölcső Alapítvány Szekszárd egyik ”nevezetessége”, amely országos hírnévre tett szert. Az alapítvány 15. születésnapját nemrégiben Budapesten neves előadók és meghívott vendégek, s néhány örökbefogadó család részvételével ünnepelték.  A Bölcső ez év tavaszáig 600 gyermeket ”ringatott”.

A babák közül mintegy négyszázan a szekszárdi kórházban jöttek a világra. A szülés előtt az anyák úgy érezték, hogy nem tudják, nem akarják vállalni a nem tervezett, nem várt, sőt eltitkolt gyermeküket. Húsz százalékuk mégis hazavitte a csecsemőt, mondta el Budavári Zita, az alapító és kuratóriumi elnök. Ez az arány évek óta tartja magát, pedig a szülésig a terhes körülményei általában mit sem változnak.

Ahogy a társadalmi szemlélet sem. Nemhogy 15 év alatt, de évszázadok során sem. Megdöbbentő. Szégyen lányfejjel gyereket szülni, s a kicsire még ma is mondják, hogy fattyú, mesélte Budavári Zita. A terhes először azt nem fogja fel, hogy tényleg gyereke lesz, néha csak akkor hiszi el, ha már megmozdult a baba.

A kiszolgáltatott nő rendszerint úgy véli, ha titkolja a várandósságot, akkor más sem látja, mégis fél a leleplezéstől. Nem bízik abban, hogy van segítség, csak sodródik az eseményekkel, s végül teljesen egyedül marad a félelemmel, s gyakran a szegénységgel, a munkanélküliséggel, a reménytelenséggel.

A csecsemőgyilkossághoz nem kell sok, elég annyi, hogy ha felsír a gyerek, s egy kispárnával elhallgattatják. Sőt, semmit sem kell tenni, hiszen a baba az ellátatlanságba is belehal, sorolta a Bölcső alapítója. Szerencsére sokat változott a gyámhivatalok szemlélete és némely jogszabály. Emlékszik még Budavári Zita, hogy amikor az első ügyben fordult az illetékes megyei szervezethez, nemhogy segítséget nem kapott, de sírva jött ki a hivatalból.


Azóta a jogszabályi háttér változása megerősítette a Bölcső Alapítvány által 15 éve folytatott gyakorlatot, miszerint támaszt nyújt a terhességüket eltitkolni kényszerülő anyáknak, és családot keres a babáknak, akikről végül lemondanak. Szomorú változás, hogy az utóbbi években megnőtt a fiatal terhesek száma, tavaly például három 15 éves is volt közöttük. A hozzájuk fordulók közt vannak első szülők és a sokadik gyermeküket nem vállalók a 14 és fél éves kamaszlánytól a 48 éves asszonyig.

A bajba kerültek alig több mint fele volt hajadon, a többiek házasságban, élettársi kapcsolatban, elváltan vagy özvegyen éltek. Az alapítvány működésének legfőbb forrása az adományozók 1 százalékos adófelajánlása. Évekbe került, míg sikerült utolérniük a budai macskákért létrehozott civil szervezet támogatottságát, mondta az alapítvány elnöke nem kis keserűséggel, de tényként. Ebből az 1 százalékból valósult meg az alapítvány szekszárdi, majd budapesti anyaotthona.

Budavári Zita telefonja tizenöt éve van bekapcsolva. Az alapítványhoz ezen idő alatt kilencszázan fordultak. Kilencszáz sors, kilencszáz dráma és tizenöt év állandó készültségben. Jogos a kérdés, mindezt hogyan és meddig lehet bírni. A hogyanra azt válaszolta, hogy az örökbe fogadni szándékozók türelmetlenségét egyre nehezebben viseli. Egyre többen és egyre inkább azt hiszik, hogy az alapítvány hivatal, amelynek adminisztrációs háttérszervezete van, és a feladta mielőbb szállítani az örökbefogadható gyereket.

A meddigre pedig az a válasz, hogy néhány éven belül visszavonul az alapítvány éléről, mert mint mondta, szeretne még utazni és több időt együtt tölteni a családjával. A szekszárdi anyaotthont hamarosan elcserélik egy nagyobbra. Ebben lesz egy kis garzon lakás a főállású szociális munkásnak, aki átveszi az ügyeket, aki ráérez ennek a munkának a sokrétűségére, és aki szívügyének tekinti a Bölcső Alapítvány jövőjét. 

Néhány szó az alapítványról

A gondolat 1994 februárjában született, amikor egyetlen hét alatt öt csecsemő holttestét találták meg az ország különböző pontján. Budavári Zita úgy érezte, ha ezek az anyák időben segítséget kapnak, a babák életét megmenthették volna. Az azóta már közhasznú civil szervezetet 1995 április 11-én vették nyilvántartásba.

A Bölcső Alapítvány ma már azzal a kettős céllal működik, hogy a nem várt és nem vállalt újszülötteknek bölcsőt, a krízishelyzetben lévő terheseknek segítő kezet nyújtson. Ebben a munkában állandó partner az alapítvány kuratóriuma és a szekszárdi kórház szülészete, amelynek köszönetképpen a május 2-i jubileumi konferencián adott át a Bölcső Alapítvány kuratóriumának nevében dr. Gujás Erika egy Phillips gyártmányú magzati szívfrekvenciát regisztráló készüléket, a közel 1,6 millió forint értékben.