Orgonasípok válság idején
Népszabadság, Szalai Anna, 2009.09.18.
Új trend formálódik a hazai gyermekvédelemben. Míg korábban egy-egy csecsemőt, illetve serdülőt emeltek ki egy családból, most egyre inkább testvérpároknak, négy-hat tagú "testvérsoroknak" kell új családot keresni.
Reviczky Zsolt"Csak akkor fogadjuk a lányt a hétvégére, ha pénzt is küldenek vele. Miből etessük még őt is?" Az üzenetet a Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon egyik lakójának egyetlen, kapcsolattartásra alkalmas rokona küldte az intézet vezetőjének. B. Aczél Anna igazgatónő elutasította a kérést. A lány azóta az otthonban tölti a hétvégéit és a szüneteket. Ráadásul ezek egyre szürkébbek. A növekvő elvonások miatt az intézmény elsősorban ingyenes külsős programokra viszi lányait, a benti szakkörökből is inkább az olcsóbbakat indítják el. A köztes időkben marad a körömlakkozás.
- Arra van mód, hogy egy másik gyermekotthon felé "leszámlázzuk" a hétvégi ellátás költségeit, ha a neveltünk meglátogatja például az egyik testvérét. Családnak, rokonoknak azonban nem adhatunk pénzt. Az viszont gyakori, hogy a hazainduló lányoknak összeállítunk egy kisebb élelmiszercsomagot. De nem csak a lányokat fogadják ritkábban a családok, érezhetően kevesebb a rokonlátogatás is. Vannak olyan családok, amelyek teljesen elmaradtak - sorolja a válsághatásokat B. Aczél Anna.
A változás ezek ellenére sem drámai. A rákospalotai intézetbe kerülő lányok többsége mindig is a mély nyomorból érkezett. Olyan családból, ahol senki nem indul reggel dolgozni. Nincsenek minták és szabályok. Ez nem változott. Az viszont új jelenség, hogy az anya lép ki a családból. Gyerekeit apjukra, a nagyszülőkre hagyja, akik képtelenek megoldani a helyzetet.
A kizárólag serdülőkorú lányokat nevelő intézetből nagyon ritkán fogadnak örökbe, de az igazgatónő bevallottan gyanakvóan tekint a nevelőszülőnek jelentkezőkre is. - Ezek a lányok sok mindent megéltek, nehezen kezelhetőek. Kicsit furcsa, ha valaki épp közülük választ új családtagot. Többnyire be is igazolódik a gyanúnk: az önzetlen segítőnek nagyon is határozott céljai vannak a helyes tinédzserrel. Kivétel persze akad. Egy közösségben nem gondozható, súlyos pszichiátriai problémákkal küzdő fiatalt sikerült kifejezetten ilyen gyerekek ellátására "szakosodott" nevelőszülőnél elhelyezni.
Alig egy évet töltött a gencsapáti gyermekotthonban az a hat testvér, akit szüleik végletekig elhanyagoltak. Súlyosan veszélyeztető magatartásuk miatt a bíróság végül megvonta szülői felügyeleti jogukat. Az "orgonasíp" - a gyerekek hat hónapos és hét év közöttiek - örökbe adhatóvá vált. Ám kevesen reménykedtek abban, hogy sikerül is nekik új családot találni. Ha nem is egyet, de négyet találtak - büszkélkedik Pados Zsolt, a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon igazgatója. - A legjobb az lenne, ha a gondozásba vett gyermekek később vérszerinti szüleik otthonába térhetnének vissza, de erre ritkán van mód - magyarázza az igazgató. - Az örök nincstelenség határán billegő szülők többnyire összetörnek a gyermek "kiemelésekor". Akkor is, ha az intézkedés oka éppen az ő magatartásuk volt. A gyermek elveszítésével a normális életbe kapaszkodás utolsó lehetősége is kicsúszik a kezükből.
A szegénység arcai
A válság korábban nem létező forgatókönyveket is írt. Kérem, vegyék állami gondozásba a fiamat! - Ezzel kereste fel egy férfi tavasszal a veszprémi gyámhivatalt. A gyermekét hat éve egyedül nevelő apa munkahelyének elveszítése és albérletének felmondása után nem látott más választást. A tizenegy éves fiút ideiglenesen nevelőszülőknél helyezték el. Az apa később külföldön talált állást, oda a gyereket nem vihette magával. Az átmeneti elhelyezés tartós állapottá merevedett.
Másutt a gyerekek maguk kérik elhelyezésüket. Vas megyében tavaly akadt olyan időszak, amikor négy serdülő kérte gyermekotthoni elhelyezését. Egy 17 éves fiú akkor döntött úgy, hogy a saját kezébe veszi életét, miután az apja játékgépbe szórta a pénzt, anyja meg a borospohár után nyúlt. Állandóan költöztek, és ételre sem mindig futotta. Most kőművesnek tanul. Nem vágyik haza.
Közben új trend formálódik. Három-négy évvel ezelőtt főként magatartászavaros serdülőknek kellett helyet találni az otthonokban, az elmúlt évben és idén viszont inkább testvérpárok, négyesek, s időnként még nyolcas "testvérsorok" hullanak ki az anyagilag és lelkileg súlyosan erodálódott családokból. A válság szülte krízis többnyire csak az utolsó lökés a bomlás útján. S ilyenkor a segélyek már nem segítenek - magyarázza Pados Zsolt. Tavaly 56 százalékkal emelkedett az állami gondoskodásra szoruló gyermekek száma Vas megyében.
Ez az arány messze fölötte van az országos átlagnak - mondja dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermekvédelmi főosztályának vezetője. - A családból kiemelt gyerekek száma az elmúlt tíz évben nagyon szűk határok közt mozog. A gyermekvédelmi törvény 1997-es elfogadásakor 22915 gyerek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal élt az otthonokban, illetve nevelőszülőnél, míg idén júniusban 21 783-an. Évente átlagosan 4000 új gyerek kerül a rendszerbe és közel ugyanennyi lép ki belőle. Ezt az évtizedes trendet, úgy tűnik, még ez a válság sem képes felborítani, mivel a legfrissebb előrejelzések szerint az arányok az idén sem változnak. De mindig vannak területi kilengések. Tavaly Vas megyében ugrott meg a gondozásba vettek száma, de ott az idén már csökkenő tendenciát regisztrál a minisztérium, miközben Nógrád, Bács-Kiskun és Békés megyében növekvőt. A lista másik végén, kissé meglepő módon, Budapest áll, a fővárosban alig egy százalékkal nőtt tavaly az ellátottak száma. A szakemberek azonban egy-másfél évvel későbbre várják a válság hatásainak begyűrűzését az intézményekbe. Az alapellátó rendszer várhatóan ennyi ideig képes a felszínen tartani a nehéz helyzetbe került családokat. A folyamatot bonyolítja, hogy sok helyen a családi pótlék maradt az egyetlen bevételi forrás.
- Az ellátottak száma nem azért nem emelkedik, mert a jogszabályokra hivatkozva elutasítjuk a gyerekek elhelyezését - hangsúlyozza dr. Pehr Erika. - A cél azonban kétségtelenül az otthon tartás. Ennek érdekében segélyekkel, természetbeni juttatásokkal segítjük a nehéz pénzügyi helyzetbe sodródott szülőket. A válság hatása egyébként leginkább a gyermekvédelmi kedvezményeket - ingyentankönyv, ingyenétkeztetés, évente kétszer pénzsegély - kérelmezők számának erőteljes növekedésében érezhető. Az idén már félmillió család kap ilyen címen támogatást az államtól. De másfélszeresére - 750 ezer esetre - nőtt a gyermekjóléti szolgálatok forgalma is az elmúlt évben.
Nem változott viszont a rendszerben eltöltött idő: a családból kiemelt gyermekek átlagosan 3-5 évet töltenek a gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél, mielőtt visszagondozhatók lennének saját családjukba vagy örökbe fogadókhoz kerülnének. A szám azonban csalóka. Az érintett újszülöttek zöme a kórházból egyenesen új örökbe fogadó családjához költözik, míg a tíz éven felüli, problémás, illetve beteg gyerekek hazai örökbeadására csekély az esély. Ők legfeljebb a rokonok révén kerülhetnek ki a gyermekvédelmi rendszerből. Az elmúlt évben örökbe fogadott hétszáz gyerekből mindössze 65 - szinte kizárólag csecsemő - talált szülőre azonnal, titkos örökbefogadás keretében, további 154 kisgyermek nyílt örökbefogadással lelt új családra. A gyermekotthonokban és nevelőszülőknél nevelkedő tizennyolcezer gyerekből 636 vált örökbe adhatóvá, közülük eddig négyszáznak sikerült új családot találni.
Kevés a hivatásos nevelőszülő is. Bár tavaly 135 ezer forintra emelkedett a hivatásos nevelőszülői havi díj, még mindig kevesen választják hivatásul a gyermeknevelést. Másrészről a nevelőszülői hálózatok fenntartói sem szorgalmazzák ezt túlságosan a hivatásosok után fizetendő bér- és járulékterhek miatt. Az országban foglalkoztatott 5700 nevelőszülőből így alig 370 a hivatásos, a többiek munkájuk megtartása mellett, saját gyermekeik mellé fogadnak állami gondoskodásban lévő kicsiket.
