Állami gondozott szülei sorsára juthat a baba
Beol.hu, 2010. január 19. Kovács Erika
Rácz Zsolt most ünnepli 25. születésnapját. Szinte a teljes gyermekkorát állami gondozásban töltötte. Most viszont valóra válhat az álma, családja lesz: szerelme 30 hetes kisbabájukat hordja a szíve alatt.
Rendbe kell tenniük a házat
Ahhoz, hogy a kicsi a születése után haza és ne állami gondozásba kerüljön, a fiataloknak rendbe kell tenniük a házat. Kunágotán többen összefogtak, hogy a gyermek ne jusson szülei sorsára.
Mint arról karácsony előtt beszámoltunk, Kunágotán 12 volt állami gondozottnak két szervezet lakhatást, tanulást, munkát ígért állami támogatásból. Házuk lett, de jószerével lakhatatlan. Dolgozni dolgoztak, de csak havi néhány ezer forintért. Amikor elkopott az állami pénz, végképp elengedték a kezüket „segítőik”. A fiatalok éheztek.
Magánemberek és az önkormányzat sietett a segítségükre. A tizenkettek egyike, a 19 éves Vérten Beáta éppen ma 30 hetes várandós. Élettársa, Rácz Zsolt csak ritkán láthatja kedvesét. A volt állami gondozott fiatal nő kényszerűségből átmenetileg visszaköltözött édesanyjához Szentesre. A baj és a kisbaba összehozta a megromlott kapcsolatú leányt és édesanyját. Betti a kunágotai otthonukban napokig nem evett. Lefogyott: 55 kilóról 46-ra. A védőnők a házat gyermeknevelésre alkalmatlannak találták. A baba ezért születése után csecsemőotthonba került volna.
Összefogás a családért
Hogy ezt elkerüljék, jó szándékú helyiek először egy anyaotthonban próbáltak helyet találni a növekvő pocakú kismamának. Ám legközelebb Balmazújvárosban fogadták volna be. Ezért elhatározták, összefognak, hogy lakhatóvá tegyék a házat a kis családnak.
— A védőnők véleményével nincs mit vitatkozni — vezetett körbe a 3 szobás, komfort nélküli házban Zsolt. A gangon és a szobákban hidegebb volt, mint kint. Egyedül a legkisebb szobában pattogott a tűz a cserépkályhában, barátságos meleget ontva. — A házban benne van az államtól kapott otthonteremtési támogatásom is. A két szervezet vezetője azt ígérte, az Országos Foglalkoztatási Alaptól nyert pályázati pénzből rendbe hozzák a házunkat. A többi volt állami gondozott is ilyen viskót kapott. Az ígéretekből nem lett semmi — tárta szét a kezét a fiatalember.
Ha lenne miből, hozzáfognának
A bútorokat úgy kapta ismerőseitől. A cserépkályhát már maga vette, csakúgy, mint a gáztűzhelyet. — Nézze meg a fürdőszobát — invitált a nagyjából 3 négyzetméteres helyiségbe, ahol csak hideg víz folyik a csapból. A falat olajfestékkel kenték be az előző lakók. Közben sorra érkeztek a hasonló sorsú, volt állami gondozott barátok. Tettre készek. Ha sikerül anyaghoz jutniuk, azonnal hozzálátnak a felújításhoz.
Legfőképpen cementre lenne szükség a nagyszoba betonozásához, meg festékre és bútorokra. A fürdőszobához már kaptak használt csempét Betti szüleitől. A vízmelegítéshez egy fatüzelésű kazánt szeretnének a fürdőszobába, de most a szoba rendbetétele az első. No meg a babakelengye.
Hazament szüleihez a kismama
Bettivel telefonon beszéltünk. — Belepusztulnék, ha elvennék tőlem a kisbabám. Ezért is jöttem haza anyuékhoz.
A fiatal nő örömmel mesélte, hogy anyukája szerzett egy kiságyat. A leendő nagymama a jövő hónapban kigazdálkodja egy használt babakocsi árát. Persze, még sok minden kellene a 10 hét múlva születő picinek. Néhány babaruhát is kapott már a pár.
Zsolt mutatta az egyik kis kombidreszt. Kicsit idegenül forgatta most még az aprócska holmit. — Sohasem volt családom. A szüleim nem ismerem, 1—2 éves lehettem, amikor gondozásba adtak. Én nem ezt szánom a kicsimnek. Mindent megadok majd neki, ami tőlem telik — mondta kissé félrefordulva, elhomályosuló tekintettel.
