Mostanában nem tudok tüzet gyújtani. Nem R-ben, az megy, csak sajnos nekem nem lehet már a nyitott méhszáj miatt, ha jól emlékszem. De ennek még utánaolvasok, hátha még sincs stop.
Szóval nem tudok jó tüzet gyújtani a csempekályhában. Vasárnap kétszer is elaludt. Vajon mit rontok el? R. sokkal ügyesebb, pedig anno én tanítottam tüzet rakni, de ő azóta tökélyre fejlesztette a technikáját. Pedig meg kell újra tanulnom, mert nem várhatok majd rá. Sokszor eszembe jut, hogy a nagyapám milyen büszke lenne rá, ha látná, mennyi mindent megcsinálunk a ház körül. Meg a dédunokájára is milyen büszke lenne... Szép ajándék lett volna élete 90. évében, de 77 évesen itt hagyott minket. Nemsokára évforduló. Soha nem felejtem el, a nagymama halottak napján mondta neki már a kórházban, hogy meg kellene váltani újra a sírt, mire a nagyapa megkérdezte, hogy miért, ki akar meghalni. És nyolc nappal később elment. Hiányzik.
