Még mindig nagyon bánt a lelkiismeret, pedig szerencsére nem történt baj. Leejtettem Regit. Tegnap már nagyon fáradt voltam, alig álltam a lábamon, R-rel is összekaptunk délelőtt telefonon, mert ő is fáradt volt, ráadásul fájt a lába, sok minden összejött. Végül a mérlegelés után elmentünk R. édesanyjával ebédelni, hogy láthassa az unokáját, mert kedd óta nem találkoztak. Végül rohanva indultunk haza, mert Regi éhes lett, sírt, én meg elfelejtettem bekötni a babahordóba. Ez volt az első hiba. A második meg az, amikor kivettem a kocsiból a babahordót, letettem a ház előtt az apró kavicsra és valahogy megbillent. A lényeg az, hogy a gyerek a földre került. Ő észre sem vette, igazából akkor ijedt meg, amikor hirtelen, kétségbeesetten felkaptam. Volt nagy sírás, de aztán megnyugodott. Tudom, ennél sokkal nagyobbat is fog esni, hiszen most a földről földre esett, de azért rémesen bánt, hogy ilyen béna anya vagyok.
Leejtettem
2010.11.27. 15:45 - adopt
A bejegyzés trackback címe:
https://adopt.blog.hu/api/trackback/id/tr582476964
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.