Tegnap itt voltak R. szülei. Ezúttal nem voltak túl pozitívak az élmények, de megállapítottuk, lehet, hogy csak mi vagyunk fáradtak, fásultak, türelmetlenebbek. R. apja közölte, addig szeretne élni, amíg Regi azt nem mondja neki, hogy nagypapa. Arra várhat, hiszen eddig összesen kétszer találkoztak, ráadásul most nem úgy tűntek, mint akik nagyon érdeklődnek iránta. De lehet, csak mi látjuk rosszul.
Este meg itt volt egy ismerős. Hajnal fél háromig voltunk fenn, Regi hatkor kelt. Nem sokat aludtunk. Nekem mondjuk megvolt az az előnyöm, hogy délután ledőltem egy kicsit, amikor a kisasszony is szunyált, de R. dolgozott és kedden is dolgozik. Ennyit a hosszú hétvégéről, de ez most így alakult. Áprilisban szeretnénk elutazni, addig nem tud elszabadulni a cégtől. Alig várom már, hogy menjünk.
