A végefelé van róla szó a várakozási időről (elég elkeserítő) és a pénzbeli ellátásról is.
Az örökbefogadás célja :
Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokona és az örökbefogadott
között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorú családi nevelését biztosítsa,
akinek a szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
Ki fogadhat örökbe?
Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki örökbefogadási
tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel résztvett és személyisége, valamint
körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozat
értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb
45 évvel idősebb. Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs
életkorát kell alapul venni.
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyeleti jog megszüntetését vagy a közügyek
gyakorlásától eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
Az örökbefogadás céljára tekintettel a gyámhivatal a gyermek érdekében elsősorban a
házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.
K i fogadható örökbe?
Örökbefogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás
fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.
Az örökbefogadás joghatásai:
Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó
gyermekének a jogállásába lép. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli.
Az örökbefogadás formái:
Aszerint, hogy kik között jön létre az örökbefogadás megkülönböztetünk egyfelől családon belüli,
rokoni örökbefogadást, másfelől idegen gyermekre irányuló örökbefogadást.
Aszerint, hogy a vér szerinti szülő (szülők) és az örökbefogadó szülő (szülők) ismerik-e egymást
vagy sem, megkülönböztetünk nyílt és titkos örökbefogadást.
Titkos a gyámság alatt álló tartós nevelésbe, az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti
nevelésbe vett gyermek örökbefogadása, illetve amikor a vérszerinti szülő úgy adja meg a
hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A titkosság azt
jelenti, hogy a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést, és azt fellebbezéssel, sem egyéb
módon nem támadhatja meg.
Nyílt örökbefogadás esetében az örökbefogadó szülő(k) és a vérszerinti szülő(k) ismerik egymást,
az eljárást lefolytató gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan
cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen, tárgyalás keretében köteles
meghallgatni.
1
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ELŐTTI ELJÁRÁSRÓL
Az eljárás megindításának a helye és ideje:
Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére csakis
kizárólag a lakóhelye szerint illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
/ továbbiakban Szakszolgálat / készíti elő.
A Szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt nyilatkoztatja és írásban tájékoztatja az
örökbefogadás feltételeiről, és arról, hogy az általa meghatározott helyen és időpontban
vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy
családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
A jelentkezés időpontja az irányadó az örökbefogadásra várakozók sorrendjébe történő
besorolásnál.
A szükséges vizsgálatokról:
1. Az orvosi vizsgálatnál a háziorvosnak - szükség esetén a szakorvosnak - arról kell
nyilatkoznia, hogy az örökbe fogadni kívánó személy nem szenved-e: a gyermek megfelelő
ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban; súlyos pszichotikus zavarban;
alkoholfüggőségben; kábítószer-függőségben valamint olyan betegségben, amely miatt - akár
időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését
veszélyezteti.
2. A pszichikai alkalmassági vizsgálat során kívánjuk feltárni az örökbefogadási szándék
motivációját valamint azt, hogy az örökbe fogadni szándékozó családi helyzete, életkora és
személyisége továbbá a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelései előreláthatóan
biztosítják-e az örökbefogadandó gyermek harmónikus fejlődését, felnövekedését.
3. A környezettanulmány elvégzése során - mely az örökbe fogadni szándékozó lakóhelyén
készül - azt vizsgáljuk meg, hogy a családi- és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek
örökbefogadására, valamint lehetőség szerint ekkor történik meg az együttélő családtagok
meghallgatása is.
Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, illetve a tanácsadáson és
a felkészítő tanfolyamon nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, illetőleg a
környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az
eljárást meg kell szüntetni.
A szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni
szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről. Az ügyfél kérelmét, az elvégzett
pszichológiai vizsgálat eredményét, a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi
alkalmasságról, az örökbefogadási előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes
elvégzését igazoló iratot, a környezettanulmányt valamint az ügyfélnek az örökbefogadási
szándékairól és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelései figyelembevételével
kialakított javaslatát megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint – ha az
örökbefogadni szándékozók lakóhelye külön településen van, a választásuk szerint - illetékes
Gyámhivatalnak, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti.
A szakszolgálat eljárása ingyenes.
2
A gyámhivatal eljárásáról :
A Gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a
gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok, környezettanulmány illetve
helyzetértékelés, a jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolás, az örökbefogadni szándékozó (és
házastársa) meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.
Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat tartalmazza, hogy az
örökbefogadni szándékozó hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas, az
örökbefogadni szándékozó alkalmas-e testvérek illetve egészségileg károsodott gyermek
örökbefogadására.
Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1
éven belül nem indítható.
Alkalmasság megállapítása esetén a Gyámhivatal jogerős határozata alapján a Szakszolgálat
felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába és - a hozzájáruló
nyilatkozat birtokában - továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos
nyilvántartása számára.
A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedéstől számított 2 évig érvényes.
Ha az érvényességi időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére kerül sor, a határozat
érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával
megszűnik.
Ha az örökbefogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására alkalmasságát
megállapították, és az érvényességi idő lejártát megelőzően a testvér is örökbefogadhatóvá válik,
a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának jogerős
befejezéséig.
Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az
érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre, és a gyermekvédelmi szakszolgálat
javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények amelyekre
tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idő
lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje
meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig.
Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az
örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam
kivételével - az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
Az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapítása után tájékoztatja a
szakszolgálatot, ha a lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben
változás következett be. A nyilvántartást vezető szakszolgálat a körülményekben bekövetkezett
változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
3
A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó
személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjesztett elő, adatait a
gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásból, erről értesíti az örökbe fogadni
szándékozó személyek országos nyilvántartását és tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó
személyt is.
Az alkalmasság felülvi zsgálata
Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelyében, családi állapotában, személyi és
életkörülményeiben valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben az
alkalmassági határozat érvényességi időtartama alatt bekövetkezett változás – akár a
nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv
bejelentése alapján - gyámhivatal a tudomására jut, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát
haladéktalanul felülvizsgálja.
Ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben valamint az örökbe fogadandó
gyermekre vonatkozó elképzelésekben következik be változás a szakszolgálat véleményének
kialakítása érdekében az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton
való megjelenésre hívja fel,
lakóhelyváltozás esetén pedig beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi
szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít.
A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az
örökbefogadásra való alkalmatlanságról határoz.
Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat
érvényességi ideje nem változik.
A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt arról, hogy az
örökbefogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas,
valamint, hogy az örökbefogadni szándékozó személy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg
károsodott gyermek örökbefogadására.
Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbe fogadni szándékozó személyt a korábbi
lakóhely szerinti szakszolgálat törli nyilvántartásából, a lakóhely szerinti szakszolgálat - az
eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával - nyilvántartásába bejegyzi, az országos nyilvántartás
pedig az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba.
Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat
alapján a szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli nyilvántartásából az örökbe fogadni
szándékozó személyt.
A várakozási időről:
A Szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni szándékozót és
tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.
Egy szakmai team / melynek tagjai a Szakszolgálat munkatársai, a gyermek gyámja, gondozója/
4
feladata a nyilvántartásba szereplő örökbeadható gyerekek számára, a nyilvántartásban szereplő
örökbe fogadni szándékozók közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a
legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása.
A team döntéséről az örökbe fogadni szándékozó személyt a Szakszolgálat örökbefogadási
tanácsadója (családgondozója) értesíti, valamint részletes tájékoztatást ad a kiválasztott
gyermekről. Mindezek ismeretében, ha az örökbe fogadni szándékozó találkozni kíván a
gyermekkel, a családgondozó megszervezi a kérelmezőnek a gyermekkel való személyes
találkozását.
Az ismerkedés, barátkozás mindaddig tart, amíg a gyermek és a leendő örökbefogadó között az
érzelmi kötődés ki nem alakul, valamint szükséges, hogy a gyermek gondozását biztonsággal el
tudja látni.
AZ ÖRÖKBEFOGADÁST ENGEDÉLYEZŐ ELJÁRÁS
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás a az örökbefogadni szándékozó személy és a
gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A gyámhivatal a
szükséges iratok becsatolását követően (az örökbefogadó részéről: alkalmassági határozat,
jövedelemigazolás, születési és házassági anyakönyvi kivonat) a kérelem benyújtását követő 15
napon belül dönt a gyermeknek az örökbe fogadni szándékozó gondozásába történő
kihelyezéséről. A kötelező gondozási idő minimum 30 nap.
Az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló gyermek esetében pedig a szakszolgálat családgondozója figyelemmel
kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő - gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek
családba történő beilleszkedését és a Gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az
örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.
Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek
gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni.
Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre
történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbe
fogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. A gyámhivatal
a kötelező gondozási idő eltelte után nyilatkoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az
örökbefogadási szándéka fenntartásáról.
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől
számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot
meghaladja. Ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést
meghozni.
Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba.
Az örökbefogadást a gyámhivatal nem engedélyezi, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll,
vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon
közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.
5
A nyílt örökbefogadás speciális szabályai:
A nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében működési engedéllyel rendelkező közhasznú
szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet folytathat. A működési engedély meglétét a
konkrét örökbefogadási eljárásban a közhasznú szervezetnek igazolnia kell. Szolgáltatása körébe
tartozik:-
családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a szociális
válsághelyzetben lévő várandós anya számára,
- családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
- örökbe fogadni szándékozó felkészítése az örökbefogadásra,
- a vérszerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó kapcsolatfelvételének előkészítése,
- a vérszerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó adatainak nyilvántartása,
- kérelemre az örökbefogadás engedélyezését követően a vérszerinti szülőnek és az
örökbefogadónak történő segítségnyújtás, tanácsadás.
A szolgáltatás nem terjedhet ki az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban való
közreműködésre.
A szolgáltatás kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vérszerinti szülő és örökbe
fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására irányulhat.
A közhasznú szervezet szakmai vezetője írásban megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására az
érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó házaspárral
(személlyel).
Az örökbe fogadni szándékozó viseli az általa igénybe vett szolgáltatással összefüggésben
felmerült költségeket, aminek éves összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének háromszorosa lehet.
Nyílt örökbefogadás esetében az eljárást lefolytató gyámhivatal az örökbefogadót, az
örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen,
tárgyalás keretében köteles meghallgatni. A szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével
szünetel szülői felügyeleti joga. Ezt a gyámhivatal - legkésőbb a gondozásba történő
kihelyezésről szóló - határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a gyermek részére a az
örökbefogadót gyámul kirendeli.
6
Tájékoztató
az örökbefogadókat is megillető pénzbeli ellátásokról
Családi pótlék: (1998. évi LXXXIV. törvény 6-18. §§)
Az örökbe fogadó szülő az örökbefogadási eljárás jogerős lezárulta után családi pótlékra jogosult
· a még nem tanköteles;
· tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles;
· az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató, már
nem tanköteles korú
gyermekre tekintettel.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik
szülő igénybe veheti.
Családi pótlék iránti igény legfeljebb 60 napra visszamenőlegesen érvényesíthető.
Terhességi-gyermekágyi segély: (1997. évi LXXXIII. Törvény 40. és 41. §)
Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított* volt, és
· a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítást megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
· a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az
ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani
· a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,
gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának az idejét;
· közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok
idejét.
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (168 nap).
A terhességi gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára
annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a fenti feltételek a
gondozásba vétel napján fennállnak.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a.
Gyermekgondozási díj (GYED): (1997. évi LXXXIII. törvény 42/A, 42/B és 42/C §)
Gyermekgondozási díjra jogosult
· a biztosított* szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermek szülő anya esetén a szülést –
megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt;
· terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi
segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való
jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül
180 át biztosított volt
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A jogszabály szerint szülő alatt kell érteni
· a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat;
· azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás
már folyamatban van;
7
· a gyámot.
A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani
· a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az
idejét;
· közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok
idejét.
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát
(168 nap) követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási díj a napi átlagkereset 70 %-a, 2005-ben azonban legfeljebb havonta 83.000,- forint.
Gyermekgondozási segély (GYES): (1998. évi LXXXIV. törvény 20-22. §§)
Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásban nevelt
· gyermek 3. életévének betöltéséig;
· ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig;
· tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
A GYES-ben részesülő személy kereső tevékenységet
· a gyermek egy éves koráig nem folytathat;
· a gyermek egy éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás
nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva a GYES-re való jogosultságot
· megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot
meghaladóan akadályoztatva vannak vagy ha az egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a
család megélhetése nem biztosítható.
A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva a GYES-re való jogosultságot megállapíthatja,
illetőleg meghosszabbíthatja
· a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének
betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem
gondozható;
· a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.
Anyasági támogatás: (1998. évi LXXXIV. törvény 29-33. §§)
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
· az a nő, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer –
terhesgondozáson vett részt;
· az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen
engedélyezték;
· a gyám, ha a gyermek születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába
került.
Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi
nyugdíj legkisebb összegének** 225 %-ával, ikergyermek esetén 300 %-ával.
8
*A biztosítottak körét az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a állapítja meg
**2007-ben 26.830,- forint
A babakötvényről
A fiatalok életkezdési támogatása
(2005. évi CLXXIV. törvény)
A törvény alapján meghatározott feltételekkel a 2005. december 31. napja után született gyermeket önálló életkezdési
támogatás illeti meg.
E törvény alkalmazásában
1. életkezdési támogatás: a gyermeket 18. életévének betöltése napján e törvény alapján a Magyar Köztársaság
törvényes fizetőeszközében megillető összeg;
2. fiatal felnőtt: a 18. életévének betöltése napját követően a 3. pontban említett személy;
3. gyermek: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a 18. életévének betöltése
napjáig;
4. kiutaló: a Magyar Államkincstár;
5. Start-számla: a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla,
ügyfélszámla, illetőleg bankszámla;
6. számlavezető: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézet,
valamint a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltató, amely a Magyar Államkincstárral
Start-számla vezetés vállalására szerződést kötött,
7. szülő: a gyermeknek az a családi pótlékra jogosult szülője vagy más törvényes képviselője, akinek a családi
pótlékot folyósítják;
8. utalási összeg: a kiutaló (Magyar Államkincstár) által a gyermek javára a Start-számlát vezető számlavezetőhöz e
törvény alapján utalt összeg.
Start-számlát a számlavezető a jogosultság születési anyakönyvi kivonattal történő igazolása alapján, a gyermek
adóazonosító jelének és/vagy természetes azonosítóinak rögzítésével, a választott befektetési forma szerint nyit.
A Start-számla megnyitásának feltétele:
ˇ a szülő hozzájárulása a gyermek adatainak a számlavezető által a törvényben foglalt jogosultságok és követelések
érvényesítése céljából történő kezeléséhez
ˇ a szülő által adott felhatalmazás a számlavezető részére állami támogatás igénylésére.
A gyermek egyidejűleg csak egy számlavezetőnél rendelkezhet Start-számlával.
Az életkezdési támogatás a fiatal felnőttet az utalási összeg alapján illeti meg. Az utalási összeg a gyermek születése
évében 40.000,- forint. A gyermek születését követő 7. és a gyermek születését követő 14. évben - rászorultságuk
esetén - további 42 - 42 ezer forint kerül kiutalásra.
Start-számla megnyitásának elmulasztása esetén az életkezdési támogatást a Magyar Államkincstár kincstári számlán
kezeli.
Az életkezdési támogatás kifizetését Start-számlán (ennek hiányában a kincstári számlán) nyilvántartott követelés
alapján
ˇ a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése napjától;
ˇ a gyermek, illetőleg a fiatal felnőtt halála esetén az örökös a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően
kérheti.
A fiatal felnőtt az életkezdési támogatást a következő célokra fordíthatja:
ˇ tanulmányok,ˇ lakhatás,ˇ pályakezdés,ˇ gyermekvállalás feltételeinek megteremtése,
ˇ jogszabályban meghatározott más cél.
9
A Start-számla követelés - utoljára a gyermek 18. születésnapjának betöltéséig - kiegészíthető. Természetes személy
által történő befizetéssel legfeljebb évi 120 ezer forint összeggel, illetőleg - a természetes személy által befizetett
összegtől függetlenül - a települési önkormányzat által a rendeletében meghatározott feltételekkel történő
befizetéssel. A befizetés alapján a naptári évben befizetett összeg 10 százalékának megfelelő, de legfeljebb 6 ezer
forint összegű állami támogatás jár.
Néhány adat a Fővárosi TEGYESZ örökbefogadás területén végzett munkájáról
2008-ban 42 gyermek örökbefogadása zárult le Szakszolgálatunknál (ez a szám 2007-ben 47,
2006-ban 44, 2005-ben 50, 2004-ben 49 volt). Az örökbefogadott gyermekek 55%-a a 0-3 év
közötti, további 12 % pedig a 3-6 év közötti korosztályból került ki.
5 újszülöttkorú gyermeket fogadtak kórházból örökbe: 1 fiút és 4 lányt. A korábbi évek adatai:
2007: 7, 2006: 11, 2005: 8, 2004: 15.
2009. január 1-én 387 alkalmassági határozattal rendelkező jelentkezőt tartottunk nyilván. A korábban már jelzett várakozási idő előreláthatóan nem fog csökkenni, ez kisgyermekek esetében
általában 3 – 4 év lesz. A kizárólag újszülött gyermeket örökbe fogadni szándékozóknál a
várakozási idő valószínűleg ennél hosszabb lesz, mivel az örökbe fogadni szándékozók száma
sokszorosa az ilyen korú örökbeadható gyermekek számának (jelenleg 317 jelentkező szeretne
újszülött korú gyermeket is örökbefogadni).
A gyermekre vonatkozó konkrét elvárásokra figyelemmel jelenleg a 2005-2006. évi kérelmek
teljesítésére kerül sor.
Tisztelettel:
dr. Radoszáv Miklós
igazgatóhelyettes
10
