Tegnap végre elolvadt a hó, ami egyben azt is jelentette, hogy a kutyák által telepített aknák láthatóvá váltak. Nem gondoltam, hogy ennyi van, mert folyamatosan szedtük, de hát amire ráesett a hó, azt nem láthattuk. Így fogtam magam és esőben összeszedtem másfél vödörnyit. Még szerencse, mert este megint rákezdett a hóesés, ismét szép fehér minden.
Pénteken este, amikor azt sem tudtam, hol áll a fejem, felhívott a barátnőm, hogy pozitív a terhességi tesztje. Fordult velem egyet a világ, mert tudtam, hogy kilencven százalék biztos, hogy elveteti. Aztán vagy öt percig nyugtattam, hogy nem kell ezt a döntést elsietni, beszélje meg a férjével, két gyereknek is van előnye, stb. Aztán kiderült, vakriasztás volt, mert rossz csíkot nézett, mégsem terhes. Jaj!
A szülőkkel talán alakul a viszony. Anyámmal pénteken beszéltem telefonon, úgy tettünk, mintha mi sem történt volna, apámmal tegnap, ma pedig megyünk hozzájuk ebéd után. Majd látjuk, mi a helyzet.
