Végre visszatért a nyár. Tegnap még vettem ugyan pulcsit, de este bent is hagytam a cégnél, mert néha a légkondi miatt kell azért. Furcsa lesz majd elpakolni. Vicces, augusztus végén lesz egy éve, hogy ide költöztünk, most pedig szinte napra pontosan pakolom majd haza a személyes cuccaimat.
Közben a szoba is alakul, legalább is fejben. Egyfolytában a boltok internetes kínálatát és az aukciós portálokat bújom. Pesten, egy outletben meg is találtam álmaim kiságyát, ami egy csabai boltban 120 ezerbe kerül, ott 40. Igaz, a csabai változat 70x140-es, a pesti meg csak 120x60-as. Írtam is nekik, hogy nincs-e véletlenül a nagyobb verzióból, mire visszaírtak, hogy sem telefonon, sem levélben nem adnak felvilágosítást, menjek el személyesen a boltba. Kösz. Ezért csak nem akarok 220 kilométert utazni. Szerintem maradunk az eredetileg kiválasztott, átalakítható fenyő ágy mellett, mert az átalakítva is jól néz ki. Nagyon szép támlája van, mindig ilyenre vágytam gyerekkoromban. Közben megtaláltam az ideálisnak tűnő pelenkázót is egy aukciós portálon. Az a legszebb, hogy a megyében készítik, azt mondták, olyan méretben rendelem, amennyiért szeretném. Szerintem 100-110 centi széles lesz, mert így bőven befér a 80 centis pelenkázó lap is és a fakkok is mellé, ahova a pelenkát, krémeket tehetem. Mert mint felhívták rá a figyelmem, az nem túl kényelmes, ha állandóan alul kell kotorásznom, miközben a gyerek fent tekereg.
Hétvégén megyünk a Balatonra. A házigazda kislánya folyamatosan énekli a Süss fel napot, hát kisütött. Azért én is nagyon drukkoltam, hogy legyen végre jó idő, még ha nem is tudok fürdeni. De egyszer kibírom. Aztán valószínűleg megint a Balaton felé vesszük az irányt. Nagyon jó lenne elmenni a tengerpartra, de egyrészt baromi drága most az euró, másrészt el kell költenünk az üdülési csekkünket, mert R. később nem megy már szabadságra, a néhány hetes, hónapos gyerekkel pedig nem kerekedünk fel.
A szüleim állandóan a hasamat simogatják. Jaj. Nem zavar rettenetesen, inkább csak az bánt, hogy nem veszik észre, hogy azon kívül, hogy ott van a leendő unokájuk, ez az én testem azért. De mindegy, ha ebben lelik örömüket, hát legyen.
Mostanában jó sok a munka. A múlt héten nagyon hajtós volt, ez a hét sem kevésbé sűrű, igaz, erről én is tehetek, mert holnap délután nem dolgozok, megyek turkálni, pénteken pedig szabin vagyok, így mindent előre kell megcsinálni. De nem baj, élvezem. Kicsit tartok is tőle, mi lesz velem otthon szeptembertől október végéig, de csak eltöltöm majd az időt. Ilyen hosszú szünetem legutóbb 10 éve volt, amikor még főiskolára jártam.
Csak az emelést nehéz megállni. Tudom, hogy nem szabad, de mindig úgy vagyok vele, megcsinálom, arrébb teszem, nem várom meg R-t, aki mindig csúnyán leszid. Mondjuk eldöntöttem, tényleg betartom a játékszabályokat, hiszen annyit vártunk erre a babára és ha emiatt valami baja lesz, soha nem bocsátom meg magamnak. Az akvárium kitakarítása pedig igazán várhat néhány napot, ahogy az sem tragédia, ha a mobil kerítés csak este kerül be a garázsba.
