Ez az egyetlen kép a pihenőszékben, mert utálja. Alapvetően utálja, ha nem hason van, ami a hirtelen bölcsőhalál miatt nem szerencsés póz. Mármint a hason fekvés. Igaz, ma a szőnyegen vagy másfél órát kibírt háton, de ehhez szinte folyamatosan szórakoztatni kellett. Nem esett nehezemre, igaz, várt a pakolás. Gondoltam, amíg délután alszik, kiselejtezem a kinőtt ruháit, de 40 perc alvás után kipattant a szeme. Így este már nem is kellett altatni, már szopizás, majd a cumisüvegből evés közben is elaludt, pedig erre, amióta hazajöttünk a kórházból, nem volt példa. Tegnap 30 percig sírt, mire elaludt. Idővel ki is jöttem a szobából, mert annyira rossz volt hallgatni. De hiába ültem a bölcső mellett és simogattam a hátát, sírt. Ő így alszik el. Tudom, ez nem baj, csak megszakad a szívem miatta. De ha kiveszem, az sem segít, annyira fáradt már, hogy úgy is bömböl, holott napközben kézben soha nem sír.
Pihenőszék
2010.12.18. 21:15 - adopt
A bejegyzés trackback címe:
https://adopt.blog.hu/api/trackback/id/tr772524796
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.