adopt

 Már előre félek a szilvesztertől, a durrogtatástól. Egyrészt Regi miatt aggódom, de remélem, időben elalszik és fel sem ébred a zajra, másrészt a kutyák miatt. Próbáltam R-t rávenni, hogy legalább az előszobába engedjük be őket, de hajthatatlan. Bömbi valóban nem oda való, mert félő, hogy törne-zúzna, de Süti nagyon rendesen viselkedne. Ma kérdeztem egy állatpatikában, hogy tudnak-e valami nyugtatót adni, ajánlottak is valami pasztát, de 3300 forint, így inkább nem vettem. Marad a jó öreg Seduxen vagy pedig egy gyógynövényes bogyó. Valami mindenesetre kell, mert augusztus 20-án is majdnem szívrohamot kaptak, pedig az csak pár perces tűzijáték volt. Most pedig egész éjjel tart majd a banzáj. Jaj, ilyenkor mindig Alexa, a szüleim egykori nápolyi mastiffja jut eszembe. Az is egy befogadott kutya volt, mint Bömbi. Augusztus 19-én vitték haza, majd 20-án besétáltak vele a városba a tűzijátékra, hogy örömet szerezzenek az ebnek. Nem gondoltak rá, hogy az inkább halálosan félni fog... De jól sült el a dolog, mert Alexa nagyon intelligensen lefeküdt a lábukhoz a tömegben, nem szaladt el, holott simán megtehette volna, mert a láncos nyakörve csak egy spárgával volt megkötve. Elszakította, amikor elmenekült arról a pulykatelepről, ahol ütötték-verték, majd befutott a városba, ahol a szüleimhez csapódott és hűségesen követte őket a kb. 60 kilós eb. A szüleim bemondatták a rádióban, hogy egy nagyon szép kutya elkóborolt, keresik a gazdáját. Mivel senki nem jelentkezett, kihívták a rendőröket, azok a gyepmestert, aki betuszkolta a kutyát a kocsijába és elvitte. Alexa meg csak nézett rájuk szomorú szemekkel. Apámat végül nem hagyta nyugodni a lelkiismerete, másnap felkutatta a kutyát és elment érte. A telepen mondták neki, ha akarja, vigye, de ők nem vágják le a láncról, mert olyan vad, hogy a közelébe sem mernek menni. Apám is megijedt, amikor látta, hogy Alexa őrjöng a rácsok mögött, majdnem kiugrik a kenelből. Aztán amikor megérezte apám illatát, azonnal lehiggadt és amint nyílt a ketrec ajtaja, kirontott és gyorsan bemászott a kocsijukba. Mint utólag kiderült, a kutya soha életében nem ült korábban autóban. S mint kiderült, Alexa egy állatorvos kutyája volt, aki tenyészteni akarta, de mivel csak egy kölyköt szült, azt is császárral, inkább kidobta a pulykatelepre. Arra sem vette a fáradtságot, hogy a szemét kezelje, hagyta, hogy kis híján megvakuljon. Nos, ez a rettenetesen vad kutya lett a család nagy kedvence, aki minden idegent megugatott, de akinek a könyékig dughattuk volna a szájába a kezünket, annyira szelíd volt. Sőt, a többi kutyától szabályosan meg kellett védeni, mert annyira borjú volt, hogy nem védte meg magát. Azt a kutyát viszont, amelyik egyszer megharapta, mindig nagy ívben kerülte ki. Végül el kellett altatni, mert annyira beteg volt a lába, hogy már nem tudott ráállni. Még mindig hiányzik.