A kisasszony ma fél órán belül kétszer is elkápráztatott. Jó, ez nem nagy kunszt, de most oka is volt a csodálatomnak. Egyrészt nagyon lazán oldalra fordul, onnan meg vissza. Lehet, hogy ő előbb fordul majd hasról hátra, mint hátról hasra, ahogy szabályos? Másrészt már nyitja a száját, ha közeledik a kanál. A reszelt alma melegített vízzel keverve bejön neki. Olyannyira, hogy sír, ha nem kap többet. De nyolc-tíz mokkáskanálnál többet nem szabad még adni neki, hogy ne fájjon tőle a hasa. Mondtam már, hogy imádom?
Tegnap lefektettük és elmentünk bulizni. Persze nem volt egyedül, az anyósom vigyázott rá, de ahogyan az várható volt, reggel hétkor mi keltettük. Nagyon jólesett kimozdulni, de azért hiányzott. Vicces volt, hogy a diszkóban is a lányunkról beszélgettünk R-rel. Az viszont rémes, hogy éjfélkor kezdődik az élet. Amikor 11 után odaértünk a szórakozóhelyre, mi kaptuk a ruhatárban az egyes sorszámot. Ciki... Aztán éjfélkor már sokan voltak, egykor meg sem lehetett mozdulni, kettőkor hazaindultunk. Mire Regi ebbe a korba ér, már reggel kilenckor kezdődik a buli? Mondjuk az nem is lenne rossz. Jaj, remélem, ez nagyon soká jön el, nem akarom, hogy nagy, kajla kamasz legyen, akit imádni fogunk ugyan, de ő nem biztos, hogy ezt érzi. Csak ne igyon és drogozzon, akkor nem zavar, ha rám csapja az ajtót. Megdöbbentő, hogy állítólag a múlt heti diszkótragédia is azért történt részben, mert sokan kábítószereztek. Az egyik lány azért halt meg, mert tűsarkúban ráléptek a nyakára. Nem szép halál. Nagyon sajnálom a szülőket.
