A kicsi lány köszöni, jól van. Szegény éppen most nem tud mélyen aludni, amikor nagyon kellene, mert a szokásos fél öt-öt órai kelés helyett négykor ébresztenem kell, hogy odaérjünk ötre a masszőrhöz. Jót fog tenni a derekamnak, a terhesség alatt ugyanis szétmentek a csontjaim, ha a földön ülök és úgy állok fel, egyszerűen percekig nem tudok kiegyenesedni. A csuklóm már jobban van édesanyám pakolásainak, gyógyszereinek köszönhetően, de az is dagadt jó sokáig, így pedig nyomta az idegeket, ami miatt az egész kézfejem zsibbadt. Jaj, ilyenkor olyan öregnek érzem magam.
Ha pedig ránézek Regire, olyan fiatalnak. Továbbra is áldott jó gyerek, csak néha nyűgös, de akkor nagyon. S mostanában elkezdődött az anyaragacs, ahogy Ági barátnőm mondja. Néha senki mást nem fogad el, csak engem. Az én kezemből boldogan vigyorog bárkire, csak ne vándoroljon át máshoz. Az apja is jó persze, de más sokszor nem kell. A nagyszülők - érthető módon - elég nehezen viselik, az én szüleimnek szent meggyőződése, hogy náluk azért sír a gyerek, mert fáj a hasa éppen. Én meg rájuk hagyom, most minek bántsam meg őket. Tudom, ez csak azt jelenti, hogy fejlődik a gyerek idegrendszere, de azért néha csak jobb lenne, ha más is felvehetné. Pedig tényleg sokat van a nagyszülőkkel, majdnem minden nap itt van valamelyik vagy éppen mindhárom.
A napirendünk is beállt. Reggel általában hét körül keltjük, eszik, aztán egy-másfél óra múlva alszik fél tizenegyig, akkor megint felkeltem, eszik, utána egy körül elmegyünk sétálni, akkor általában 20 percet alszik, a többi időben nézelődik, bóbiskol vagy éppen sír. Tegnap melege volt, de nem mertem levenni a plédjét, nehogy megfázzon, miután jól megizzadt. Aztán fél három-háromtól fél öt-ötig van alvás, attól függően, mikor aludt el. Itt általában már maga ébred. Hat körül érkeznek a hisztimanók, fél hétkor fürdés és hét fél nyolckor már ágyban is van. S ami nagy szó: egy nyikkanás nélkül alszik el, holott sokszor hallom, hogy fent van, mert beszélget, ujját szopja, mocorog. Szóval nagyon szerencsések vagyunk, megérte rá várni.
R. a héten két napot Pesten volt, küldtem neki képeket a lányáról. Jaj, a második nap reggelen nagyon megsértődött rám Regi. Minden reggel az apjával ,,hágűzik" az ágyban fél órát, olyankor rám sem néz, de R. nem volt itthon. Olyan szemekkel nézett rám, mintha én tüntettem volna el az apját, aztán elkezdett sírni, amire még soha nem volt példa az ágyban reggel.
