Lillafüred

2011.10.04. 11:15 - adopt

 Megjártuk Lillafüredet. Nagyon jó volt, de egy ekkora gyerekkel nem annyira pihenés a pihenés, hiszen a környezetváltozás, az idegen emberek, hely csak zavarja. Mindenesetre nagyon jól vette az akadályt, a 4 órás utat odafelé majdnem végigaludta, visszafelé volt egy kis sírás, de azért a játékokkal elég jól le lehetett kötni. Igaz, visszafelé meg sem álltunk, csak húztunk haza.

A szálloda isteni, továbbra is nagyon szép. Öt éve voltunk már ott egy éjszakát a házassági évfordulónkon. (Azóta sem ünnepeltük meg, pedig lenne mit, mert ez egy nagyon jó kapcsolat.) Akkor esküvő volt, szóltak is előtte, hogy zajos lesz, vállaljuk-e. Vállaltuk. Most meg egy hatalmas, zajos, ereszdelahajam banzájt tartottak egyetemisták. Nem vagyok reklamáló típus, de 11-kor már lementem, hogy ugyan meddig tart még a zene és a részeg ordibálás. Mondták, hogy kettőig. A portás mondjuk sűrűn elnézést kért, át akart tenni másik szobába, de mivel a gyerek aludt, nem akartuk felkelteni. Másnap bocsánatkérésként kaptunk egy nagy gyümölcskosarat, amikor kijelentkeztünk, ismét elnézést kértek. Kiderült, nem egészen ilyen rendezvényre adták ki  termet. Csak tudnám, a mai egyetemistáknak miből van annyi pénzük, hogy egy rohadt drága, négy csillagos szállodában mulassanak. Nekünk nem volt....

A szálloda mellesleg gyönyörű. A welnessben egyszer Regit is bevittük a vízbe, annyira be akart menni és élvezte is. Nekünk meg volt pár óránk arra, hogy kettesben legyünk, addig az anyósom vigyázott a lányra. Az mondjuk furcsa neki, hogy alkalmazkodni kell hozzá, például vacsoránál nem lehet álmodozni, lapátolni kell az ételt, mert a csaj tíz percig bírja ki az etetőszékben. Ha más gyerek is vannak, akkor 15. Annál többet semmiképpen. Aztán azon aggódtak, hogy én milyen keveset eszek, meg sovány vagyok, mert nem hagy enni a gyerek. Ez ilyen. Amíg a többiek esznek, én etetek fél kézzel, a másik féllel pedig próbálok enni. Nincs ezzel baj. S nem azért vagyok jó súlyban, mert keveset eszek, hanem azért, mert sokat kell szaladgálnom Regi után, mert annyit mozog... :) Enni viszont alig eszik.  De úgy vagyok vele, hogy olyan gyerek még nem halt éhen, aki kapott enni, ő sem fog. Majd eszik, ha éhes lesz.

· 4 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://adopt.blog.hu/api/trackback/id/tr153277397

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: curso 2018.12.12. 20:49:52

Les JO d'été de Londres dans exactement deux ans - impossible n'est pas français

Trackback: aula 2018.12.10. 07:06:38

Európai látnok által követvén

Trackback: como começar 2018.12.04. 19:11:31

Házasságkötő termek Budapest I-V.ker. - Stílusos esküvő

Trackback: cursos 2018.12.04. 06:15:46

Tűzraktár - Tűzraktér - Tűztate - The Gallery: 2. rész - Fővárosi Blog

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása