Édesapámmal családilag beoltattuk magunkat influenza ellen. Mi a kombibáltat, Regi csak az újinfluenza ellenit kapta. Apám szerint nem kellett volna ennyire sietnünk, de egyrészt jobb túl lenni rajtam, másrészt tudom, hogy Szegeden, a klinikán tavaly 25 gyerek halt meg az újinfluenza miatt, holott egy sem szokott. S féltem a kincsem.
Ma elég nehéz napunk volt, mert éjjel legénykedtünk. Hozzánk váratlanul befutott egy bulimeghívás és mi elfogadtuk, így az anyósom vigyázott Regire. A kisasszony este tízig pörgött, nem lehetett letenni, aztán negyed háromkor, nem sokkal azelőtt, hogy hazaértünk, felébredt. Vissza is aludt volna, ha nem nézünk be hozzá, csak hogy nekünk jó füstszagunk volt, ami zavarhatta. Hiába tusoltam le, hajat már nem volt erőm mosni, így nem a megszokott illat volt az sem. Végül közöttünk, egy óra küzdelem után aludt el. Ma éjjel engem szorított ki az ágyból, kb. tíz centit és az éjjelszekrényt hagyta meg nekem. Amikor reggel nyolckor felkeltem, akkor meg boldogan elnyúlt, hogy végre az a tíz centis sáv is az övé, na, meg az egész ágy, mert az apja szokás szerint korán kelt.
