Találtam egy aranyos blogot: http://gyermekszoba.blog.hu. Vannak benne hajmeresztő, de igazán kedves ötletek is, sok olyan is, amit egy ügyes kezű asztalos meg tud csinálni, sőt akadnak olyanok is, amit a szülők is kivitelezhetnek. Ha eljön az idő, biztosan visszatérek majd rá. Az ajtó fölé festett, ragasztott ház isteni, de nagyon tetszett az íróasztalként és egyben kuckóként szolgáló ház is. Ha egyszer sok időm lesz, végigolvasom, most csak szemecskézek belőle, ide-oda kapok.
Tudatosan nem keresem ezeket az oldalakat, de valahogy mindig itt kötök ki. Még szerencse, hogy a vásárlási láz nem tört rám. Mondjuk arra figyelmeztettek is a tanfolyamom, hogy nem szabad előre vásárolgatni, mert csak rossz hatással lesz ránk. Illetve azt sem tudhatjuk, mekkora gyereket kapunk, a mi esetünkben az sem tiszta, hogy hányat.
Azért néha elcsábulok, elgondolkodok rajta, hogy fogjuk berendezni a gyerekszobát, illetve, ha ketten lesznek és nagyobbak lesznek a gyerkőcök, hogy választjuk ketté. Az egyik kollégám most építkezik, nála V alakban nyílik két egymás melletti szoba ajtaja. Ezt az ötletet érdemes lesz megjegyezni. Régebben soha nem mentem a leendő gyerekszobába, amióta azonban vettünk oda egy kanapét, ami ággyá alakítható és oda tettük az egyik tévét, kifejezetten szívesen időzök ott. Van valami megnyugtató abban a helyiségben. Még a ház egykori műtermében, ami ma már garázs éreztem ezt, amíg ki nem szedtük az elülső falakat. Hogy ha oda belépek, pillanatok alatt megnyugszom, tisztán látom a dolgokat.
Mostanában nyugalomra szükség is van. A főnükünk a szokásosnál is hülyébb, elmebeteg vadállat. Az a baj, hogy már nem csak szakmailag, emberileg is igyekszik eltiporni, megalázni a másikat és ez legtöbbször sikerül is. Csak tudnám, miért érzi úgy, hogy ezt megteheti. Előnye viszont, hogy nem haragtartó, ami lehet, hogy abból adódik, hogy igen feledékeny. Néha csak azt tart életben, hogy legkésőbb egy-másfél év múlva pár hónapra kiszakadok innen. Ja, jót nevettem tegnap. A KSH szerint a megyénkben a mi fizetésünk nőtt leginkább, 10 százalékkal. Hogy honnan vették az adatokat, nem tudom, mert a nettó bérünk 20-30 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Most annyit keresek, mint sok évvel ezelőtt, pályakezdő koromban. Lehet, hogy akkor voltunk túlfizetve? A bérem mindenesetre kevesebb, mint a nagymamám nyugdíja. De ne legyek elégedetlen, örülök, hogy van munkám. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy meddig maradjak ebben az adóformában. Most a minimálbérig 15%-os az adózásunk, részben a minimálbér után fizetjük a járulékokat, de ha gyesre vagy táppénzre megyek, szintén csak minimálbér után vagyok az ellátásra jogosult. Kiszámoltam, a bruttó jövedelmemből 25%-ot vonnak le összességében. Míg a mostani legkedvezőbb adókulcs évi ötmillió forint alatt 17 százalék és mindent igénybe vehetek utána. Na, majd a könyvelővel kiszámoltatom, hol van a turpisság ebben a 17%-ben és mi érné meg leginkább.
