Mentünk, láttunk, győztünk. Nem hittem a szememnek. Pénteken felkerekedtünk, hogy beadjuk a családi pótlékhoz és az anyasági támogatáshoz a papírt, miután a gyest a cég intézi. Felkészültünk, hogy rengetegen lesznek, ehhez képest senki nem volt, két ügyintéző ott unatkozott. Odaadtuk a netről letöltött, kitöltött formanyomtatványt és az összes iratunkat és a gyerek iratait, amiket előre lefénymásoltunk. Az adókártyám nem volt ott, mert nem szerepelt a papíron, hogy azt is be kell mutatni, de mondta a nő, hogy nem gond, ha az adószámom be van írva a papírra. Mivel be volt, közölték, az anyasági támogatást, ami 64 ezer forint utalják hétfőn, a családi pótlékot meg 22 napon belül intézik.
Olyan jól haladtunk, hogy még elmentünk szemüveget is csináltatni. Regi mondjuk kicsit nehezebben vette az akadályt, mert sírdogált, de Ricsi édesanyja hősiesen kitartott. Az éjszakánk sem volt most az igazi, mert hajnal egyig torka szakadtából ordított a kisasszony, fájt a hasa. Én meg zokogtam, mert annyira tehetetlennek éreztem magam és rossz anyának, hogy nem tudok neki segíteni. Most viszont édesen alszik mellettem, szerintem reggelig fel sem ébred. Általában este nyolckor már látszik, milyen éjszakánk lesz. Ma is kilenckor keltettük, hogy talán most már enni kellene. Egyszer kipróbálom, reggel meddig húzza a lóbőrt, ha nem keltjük fel. Nálunk bevált a ,,rátöltéses" módszer, azaz, hogy eszik este hatkor, aztán fél nyolckor fürdés, nyolckor pedig újra eszik, holott napközben tartjuk a négy órákat. A fürdés utáni etetést ki sem lehetne hagyni, mert nagyon követeli már. Ma R. csinálta neki a fürdővizet, ami teljesen bejött neki, még élvezte is a fürdést. Máskor is inkább rábízom, mert nálam vagy túl meleg vagy túl hideg lesz.
Fizikailag egyre jobban vagyok. A sebem már nem vagy alig fáj, viszont az aranyerem rémes. Szedek egy homeopátiás szert és egy kenőcsöt is használok. Itt figyelnem kell, mert a fogkrém és a kenőcs hasonló tubusban van és éjszaka, félálomban összekeverhető. Igaz, mindkettő mentolos.
