Mit nem adnék most egy kávéért, pedig én szinte sose iszok. Hetente egyszer-kétszer ittam korábban, de most nagyon örülnék egy méreg erősnek. De nem kockáztatok, mert még jobban felpörög a gyerek. Igaz most alszik, mint a bunda, éjszaka él. Vasárnap óta minden éjjelünk rossz volt. A legjobb még a szerdai volt, amikor ugyan kétszer kelt enni, de legalább nem fájt a hasa. Mostanában minden este fáj neki és annyira tehetetlennek érzem magam. Ezért eleinte szomorú vagyok, aztán kétségbeesett, aztán zaklatott, aztán dühös, aztán azért dühös, mert tudom, higgadtan, nyugodtan, mosolygósan kellene kezelni a helyzetet, mert az nyugtatná meg Regit is. Egy ideig ez megy is, aztán egyszer csak eltörik a mécses, mert tudom, hogy azért sír, mert nagyon fáj neki a hasa, tudom, hogy ha sír, akkor R-t is felkelti, akinek másnap dolgoznia kell menni. Az nem számít, hogy én agyilag zokni vagyok, hiszen úgysem találkozok nagyon senkivel, de azért R-nek koncentrálnia kell. S ő ugyan azt mondja, ne törődjek vele, azért csak hárman vagyunk a családban.
Megpróbáltuk az Infacolt, talán egy fokkal jobb vele, de a hasfájása nem múlt el a kisasszonynak.
Ma vinnem kell, hogy megmérjék, lemérjék, stb. Abban bízok, hogy mivel ma úgyis az én dokim van a terhesgondozóban, megbeszélhetem vele a hat hetes kontrollt, esetleg, ha nem nagyon korai, meg is csinálhatná. Nagyon szükségem lenne már a zöld útra, egy kis szeretgetésre R-től, mert szerintem ezért is nyűgösebb vagyok az átlagnál. Tegnap azért kicsit kellemetlen szituációba csöppentünk, bár apámnak rosszabb lehetett. Váratlanul beugrott, mire én a hajamat igazgatva nyitottam ajtót, R. a nadrágját kötözte éppen. Pedig semmi nem történt, tényleg csak összebújtunk abban az öt percben, amikor éppen csend volt. Mondjuk egy szavam nem lehetne Regire, mert délután ötig általában nem nyűgös, alszik a héten. Kipiheni az éjszaka fáradalmait.
