Alvás közben addig vándorol, míg a feje nem éri el az ágy tetejét és be nem bújhat abba a sarokba, amerről mi fekszünk. Lehet, hogy ez nem tudatos, de akkor is imádom.
Alvás közben addig vándorol, míg a feje nem éri el az ágy tetejét és be nem bújhat abba a sarokba, amerről mi fekszünk. Lehet, hogy ez nem tudatos, de akkor is imádom.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.