A kisasszony újabban megint nem alszik. Nagyjából egy hete küszködünk, hogy napközben háromszor tíz-húsz perc az átlag, éjjel meg kilenc, fél tízig kukorékol.
Az ágya nem tetszik, holott régen csak ott szeretett, tudott mélyen aludni. Igazából azt érzem, hogy amióta tud forogni, minden érdekli, kinyílt a világ, fél, hogy lemarad valamiről. De már arra is rájött, hogy forogva tud közlekedni is. :)
Tegnap majdnem leesett a pelenkázóról. Illetve le is esett, a levegőben kaptam el. Mintha lassított felvételt néztem volna, láttam, ahogy lefordul. Az eset a szokásos: mint mindig, mindent lerúgott a lábával, kezével, így nem maradt az asztalon egy pelenka sem. Azért hajoltam le gyorsan, a gyereket betoltam a falhoz, ő meg majdnem repült. Meg is ijedt, mert nagyot káromkodtam, amikor elkaptam. De úgy megrémültem, hogy sírni tudtam volna. Szóval pelenkázó átszervezve, remélem, a mostani rendszer jobb lesz.
Az ágyról is leforog már, de ott nem olyan veszélyes a dolog, mert alacsony, futonágyunk van.
