Bejelentkeztem 16 hetes ultrahangra. Eredetileg nem akartam menni, mert elég ciki, hogy a doki nem fogad el pénzt, az UH-kat ráadásul nem is az végzi, aki a szülést fogja levezetni. De végül R. is mondta, h csak emiatt nehogy ne menjünk el, ha engem ez megnyugtat, ott a helyünk. S megnyugtat, mer már sokkal jobban érzem magam. Zavar, hogy nem érzem Bogyót mozogni, tudom Regit is csak a 17. héten éreztem, ez meg csak a 15., de akkor is. Jobban parázok, mint anno.
Regi jól van, nagyon nő és még gyorsabban okosodik. Minden nap meglep. A beszéde nem sokat alakul, bár mindent ért és csinál, sőt van, hogy új szavakat használ váratlanul. Tegnap, amikor ledobta a kanalat, közölte, hogy leesett. Valamelyik nap meg belenézett a pohárba és mondta, h víz. Szerencsére továbbra is csak vizet és tápszert iszik, a tejből néhány korty megy. De a többit, bár megmutattuk, mert kérte, kiköpte. Addig jó, amíg ez így marad. Az étvágya hullámzó, hülyeséget bármilyen mennyiségben enne, de jobban örülnék az értelmes kajáknak.
Rengeteget vagyunk kinn, naponta sok órát és mostanában általában átalussza az éjszakákat. Most jön vmelyik foga, mert éjjel kelt, sírt, de semmi nem kellett neki, de majd elmúlik ez is.
R. hangulata hullámzó, így az enyém is, a munkahelyén vannak gondok. Jó lenne, ha megoldódna, de ehhez idő kell. Sajnos sok idő. Múltkor majdnem felmondott és nem is ellenzem nagyon, de mégis jobb lenne egy viszonylag biztos háttér két gyerek mellett.
Tegnap megszületett Zsófi. Szép, kisimult baba a képeken, igaz, császáros is. Pont úgy néz ki, mint ilyen korban Luca, a nővére.
Szeretnék újra több munkához jutni, el is kezdek mindjárt mozgolódni, mert nagyon kellene a pénz meg hosszútávon az állás.
