A mesterek kiakasztanak. A szigetelősök hivatalosan hétfőn jöttek volna, de nem jöttek, mert meleg van. Majd szerdán. Akkor meg nem végeztek az előző helyen. Oké, akkor ma. Nem jött meg a csavar. Mondjuk most már R. kiosztotta az embert, hogy bezzeg, amikor a pénz kellett az anyagra, akkor tudott jönni és holnap akkor ugyebár itt lesznek. Kíváncsi vagyok.
Az ágy: hétfőn elvitte az eladótól a futárcég, de elfelejtették feltenni a kamionra, ami Kelet-Magyarországon terít. Állítólag holnap jön. A szivacsok már itt vannak, Regi boldog, mert azt hiszi, kapott új játszóteret. Végül nem matracot vettünk, annyira drága, hogy nem futotta most rá a keretből, a szigetelés fontosabb.
A lány most nagymamázik, én meg pakolok, szerelek, vasalok, mindent, amit mellette sokkal nehezebb. Tegnap elmerészkedtünk játszótérre is, de egy óra múlva jöttünk is el, olyan meleg volt. Éjjel megint köztünk aludt, mert én hülye kinyitottam az ablakot hajnalban, amikor még dörgött az ég és persze megijedt. Nagyon fél a vihartól, az apja sem szereti. Bezzeg én imádom a vihart, a dörgést, villámlást és esőt nézni.
Közölte a terhesgondozáson a doki (nem a sajátom, egy bunkó), hogy diétázzak, mert sokat híztam. Én ezt nem is értem. Reginél pont ugyanúgy hat kiló plusznál tartottam a 30. héten, mint most is, akkor ez nem volt sok. Most meg az. Igaz, akkor mindig a saját dokim volt a terhesgondozáson, most meg mindig más van és én állandóan ezt a bunkót fogom ki. ÁÁÁÁÁ! Mondjuk az is rejtély számomra, hogy miért vagyok reggel két kilóval több, mint este. Márpedig a mérleg ezt mutatja, holott este már nem eszek, inni is alig-alig, viszont minimum kétszer pisilek.