Korábban is fontolgattuk már, hogy be kellene íratni Regit családi napközibe. Bölcsibe nem akartuk, egyrészt nem hiányzik neki a heti öt nap ,,kötelező elfoglaltság", amíg itthon vagyok és maradhat ő is, másrészt nem akartuk, hogy úgy érezze, megszületett Zoé és lepattintjuk. Így maradt a fizetős verzió, de itt legalább mi döntünk, mikor megy és kevesen is vannak, maximum heten. Egy napra, ha csak délelőtt van a gyerek, ezer, ha ebédel is, 1800, ha egész nap marad, 2300 forintot kell fizetni. Ebben minden benne van, csak pelenkát kell vinni, ágyneműt vagy tisztasági csomagot vagy más hasonlót nem. Nem olcsó, de úgy, hogy hetente egy, legfeljebb két délelőttöt lesz ott, kibírható.
Ma voltunk először és rettenetesen büszke voltam a lányomra. Mivel teljesen ismeretlen számára a hely, a gondozók és a gyerekek is, azt hittem, ül majd az ölemben Zizivel (az alvóplédje) és meg sem moccan. Ehhez képest azonnal rohant be a játszószobába, az sem zavarta, hogy kimentem az udvarra, a babakocsihoz a váltócipőjéért, sőt, mire visszaértem, az egyik gondozó levehette róla a mellényét is. Aztán, amikor kérték, ment kezet mosni, beállt segíteni, bevitte a tányért a szobába, érkezés után tíz perccel leült a csoporttal tízóraizni, evett banánt és almát is. Aztán szépen kijött, leült a padra, ahol kapták a teát. Utána eleinte egyedül játszott, aztán nem sokkal később bevonták közös játékokba is, görgették labdán, miközben a többiek dögönyözték egy mondókát mondva és tetszett neki, hagyta, ő is dögönyözte a következő gyereket. Kint, az udvaron meg főleg elemében volt, hiszen három csúszda is van, neki meg az nagy kedvence, plusz egy kis játszóház, de tologatott gyerekeknek való fűnyírót is, motorozott, rajzolt, kommunikált a gyerekekkel, ha elesett, pattant is azonnal fel. Azonnal elfogadta a felnőtteket is, akik szépen terelgették, de közben hagyták is, hadd boldoguljon egyedül. Két órát voltunk, nem nagyon akart hazajönni, de végül csak elindultunk. Jól elfáradt, mert azonnal lefeküdt a babakocsiban, amire félévente egyszer van példa és két perc múlva aludt is.
Úgy beszéltük meg a vezetővel, hogy hétfőn megyünk legközelebb és akkor már marad is egyedül kicsit. Hivatalosan délig, de ha baj van, nem tudják megvigasztalni, azonnal megyek érte. S a kételyeim: vajon szabad-e, érdemes-e már bedobni a mély vízbe vagy éppen hogy ki kell használni, hogy neki most még minden érdekes, új játékok veszik körül. A gyerekek és a gondozók bejöttek neki, mellesleg nekem is. Az is tetszik, hogy négy gyerekre, plusz Regire két gondozó volt, ha meg sokan vannak, azaz heten, esetleg nyolcan, akkor hárman vannak körülöttük. Tudom, a sírást nem lehet elkerülni, amikor eleinte ott hagyom (előre rettegek), de vajon ő ezt hogy éli meg. Nem úgy, hogy le akartam rázni Zoé miatt? Vagy éppen úgy, hogy végre gyerekek között lehet? Mi a jobb: ha napokig ott vagyok vele, míg megszokja a helyet, vagy ha korán ott hagyom és akkor megismeri a környezetet, de azt hiszi majd, én is mindig ott leszek? A dilemma eldöntésében az sem segít, hogy apám ma jól beszólt nekem akaratán kívül, amikor közölte, hogy amióta megszületett Zoé, Regi végre kezd leválni rólam. Azaz az én fordításomban ez annyit tesz, hogy mivel itt van a húga, úgy érzi, nem kap elég figyelmet tőlem és más felé fordul. Mellesleg ez a ,,leválás" már sokkal régebben elkezdődött, csak náluk oldódott, oldódik fel nehezebben, Ha viszont ott van, már nagyon jól érzi magát. De például Ági vagy Erika barátnőmmel simán elvan, szereti őket.
Igaz, apámra nem feltétlenül érdemes figyelnem olyankor, amikor egyébként is érzékeny lelki állapotban vagyok. Ma pl. azt is közölte, hogy biztosan azért ébred Zoé éjszaka kettőkor is és nemcsak hajnal ötkor vagy hatkor, mert nem elég a tejem. Ezt arra mondta, hogy a bölcsi miatt ma anyám volt Zoéval és életében először teljes egészében tápszert kapott a gyerek, majd alig lehetett felrázni enni, pontosabban fél 11-től fél négyig nem evett semmit. Nehéz dolog ez, mert annyira örülök, hogy nem igazán kell tápszer, van elég tejem, Zoé is hajlandó szopizni, sőt, és erre apám mindig kételkedik. Múltkor azt mondta, ha szoptatás után csak 10 milliket tudok lefejni, akkor az azt jelenti, hogy hamarosan nem lesz tejem, sőt, valószínűleg már most sincs elég. Mindezt gyerekorvosként mondja, amikor Zoé az elmúlt hetekben tisztán anyatejen 28 meg 33 dekákat hízott az elvárt 15-20 helyett. Kis zabagép mellesleg. S tudom, hogy nem kell azzal foglalkozni, amit mond, de akkor is bánt meg rágódok rajta és elmegy a kedvem az egésztől.
Visszatérve a bölcsihez, az egyik fórumon érdekes hozzászólást olvastam: az ember élvezze, amíg otthon lehet a gyermekével, mert a kicsi utána úgyis a gondozókkal, óvónőkkel, tanárokkal tölti a napja nagy részét és már ők (is) hatnak rá, nemcsak a szülők, a család. S milyen igaz.
